Önérvényesítés – hogyan hallasd a hangod, amikor lefagysz vagy kevesebbnek érzed magad?
Volt már olyan érzésed, hogy elnémultál, lefagytál?
Nem feltétlenül szó szerint. Hanem úgy, hogy ott vagy egy megbeszélésen, egy szülői értekezleten, egy hivatalban és valami visszatart. Félsz a reakciótól. Lefagysz. Úgy érzed, hogy a körülötted lévőknek több joguk van megszólalni, mint neked.
Ez történik sokakkal, amikor gyökeresen új környezetbe kerülnek. Külföldön, új munkahelyen, egy nagy életváltás után. Az ismerős kapaszkodók eltűnnek és velük együtt sokszor az a magabiztosság is, amivel eddig képviseltük magunkat.
Erről szól ez a cikk. Az önérvényesítésről, de nem elvont elméletben, hanem úgy, ahogy a valóságban megjelenik.
Mi az önérvényesítés – és miért nem működik épp akkor, amikor a legjobban kellene?
Az önérvényesítés azt jelenti, hogy kiállsz magadért, a szükségleteidért, az érzéseidért, a véleményedért. Nem erőszakosan, nem elnémulva, hanem tiszteletteljesen, magad és a másik fél iránt egyaránt.
Hitelesen élsz, a szavaid és a tetteid tükrözik az értékeidet, az érzéseidet, a meggyőződéseidet. Persze ez soha nem független a kontextustól. Másképp fejezed ki magad, miközben a gyermekeddel játszol, mint egy munkahelyi megbeszélésen. Van, amikor az udvarias csend is önérvényesítés, ha tudod, hogy mit gondolsz, és ehhez tartod magad.
A probléma akkor kezdődik, amikor elkezded színlelni az ellenkezőjét.
A színlelés, amikor azt mutatod, hogy rendben van, miközben belül érzed, hogy nincs. Ez fokozatosan a tehetetlenség érzéséhez vezet. Elveszíted a saját hangodat. És minél tovább tart, annál nehezebb visszatalálni.
Miért nem működik az önérvényesítés épp akkor, amikor a legjobban kellene?
Mert az önérvényesítés nem attól függ, hogy tudod-e elméletben. Hanem attól, hogy mennyire érzed magad biztonságban.
Külföldön, de valójában minden gyökeres változásnál hajlamos vagy azt gondolni, hogy neked kevesebb beleszólásod van. Mert nem ott születtél. Mert nem ismered a szokásokat. Mert még a nyelv sem a tiéd. Mert új vagy, és az újak nem szólnak bele.
Ez a hiedelem – mert hiedelem, nem tény – visszatart a szükségleteid érvényesítésétől. Lefagysz. Csendben maradsz ott is, ahol nem kellene. Alkalmazkodsz akkor is, amikor az a te rovásodra megy.
Ugyanez történik karrierváltásnál, vállalkozásindításnál, válás után, mindenhol, ahol az ember hirtelen ismeretlen terepen találja magát, és elveszíti azt az érzést, hogy tudja, ki ő ebben az új szerepben.
Emese története – amikor az elnémulás elér egy pontot
Hadd meséljek el egy történetet – az ügyfelem beleegyezésével, a nevét megváltoztatva.
Emese a 30-as évei végén járó magyar anya, aki másfél éve él külföldön a férjével és két gyermekével. Amikor megkeresett, azt mondta: „Olyan érzésem van, mintha elvesztettem volna a saját hangomat.”
Az új életbe való beilleszkedés minden frontján küzdött. Nyelv, szokások, napi rutin, kapcsolatok, minden egyszerre változott meg. Napról napra valami újabb nehézségbe ütközött.
Az utolsó csepp egy szülői értekezleten érkezett. Emese úgy érezte, hogy az iskola nem foglalkozik megfelelően a fia szükségleteivel, nem veszik figyelembe a nyelvi és kulturális különbségekből adódó lemaradásokat. Tehetetlennek és frusztráltnak érezte magát.
Nem tudta, hogyan szólítsa meg a tanárt. Félt, hogy nem értik meg. Félt, hogy nem veszik komolyan. Félt, hogy rosszul sül el az egész. Lefagyott.
Ekkor keresett fel részben azért, mert magam is külföldön élek, és bízott benne, hogy a saját tapasztalatomból adódóan jobban megértem.
Hogyan találta meg Emese a hangját?
A közös munkánk során először összegyűjtöttük az értékeit és az erősségeit. Mert az önérvényesítés nem technika kérdése, hanem önismereté. Tudnod kell, ki vagy, miben hiszel, mi fontos neked. Ha ezt nem tudod, nem tudod képviselni sem.
Ahogy Emese önismerete mélyült, úgy nőtt az önbizalma. Azután az asszertív kommunikációs készségei is fejlődni kezdtek.
Rájött valamire, ami nagyon meglepte: nem a beilleszkedés volt az igazi problémája. Sokkal inkább az, hogy elfogadja magát. Hogy elhiggye : joga van a létezésre. Joga van kiállni magáért és a gyermekeiért.
A következő szülői értekezleten világosan megfogalmazta a fia kihívásait és szükségleteit. Meghallgatta a tanár véleményét. Pont olyan párbeszéd lett belőle, amilyenre vágyott.
Emese önérvényesítő útja elindított valamit belül, ami aztán a környezetében is meghozta a kívánt eredményt. Otthonosabban érezte magát. Magabiztosabbnak.
Emese története egy a sok közül.
Hogyan ismered fel, ha neked is erre van szükséged?
Néhány jel, ami elgondolkodtató lehet:
Azt mondod „igen”, amikor „nem”-et gondolsz. Kerülöd a konfliktust még akkor is, ha valami fontos a számodra. Utólag mindig kitalálod, mit kellett volna mondanod, de akkor, abban a pillanatban, lefagytál. Úgy érzed, a véleményed nem számít annyit, mint a körülötted lévőké.
Ha ezek ismerősek – nem baj. Ez nem jellemhiba. Az önismeret fejleszthető.
Első lépésként töltsd le az ingyenes munkafüzetemet
Ha szeretnél elindulni ezen az úton, készítettem neked egy ingyenes „Több van benned, mint gondolnád” life coaching munkafüzetet.
Nem elvont elmélet, konkrét coaching kérdések és gyakorlatok, amelyek segítenek feltárni az erősségeidet, és tudatosan használni azokat a mindennapokban.
Szeretnél személyes támogatást?
Ha úgy érzed, hogy a munkafüzetnél többre van szükséged, hogy valaki legyen ott veled ebben a folyamatban, foglalj egy ingyenes 30 perces bevezető konzultációt.
Nem kell tudni, hova tartasz. Elég, ha érzed, hogy valamin változtatni szeretnél.
→ [Ingyenes konzultáció foglalása]
